Csink Lóránt (1980) 2003-ban szerez diplomát a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, ugyanott 2008-ban PhD-fokozatot a hatalommegosztás és az államfő jogállása tárgykörben írt disszertációjával. 2003-2011 között a Károli Egyetem Alkotmányjogi Tanszékének oktatója. 2005-ben az Országgyűlés tanácsadója, 2005 szeptemberétől 2006 februárjáig a Köztársasági Elnöki Hivatal hivatalvezetőjének a titkára. 2006 márciusától az Alkotmánybíróság munkatársa majd tanácsadója. 2010 júliusától decemberig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője. 2011-ben az adatvédelmi biztos munkatársa. 2012 májusától az alapvető jogok biztosának munkatársaként dolgozik, jelenleg osztályvezetőként. 2011. január 1-je óta tanít alkotmányjogot és összehasonlító alkotmányjogot a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán, jelenleg egyetemi docensként. Közel 100 magyar és angol nyelvű mű szerzője, melyek között négy kismonográfia és egyetemi tankönyv is szerepel. A Kodifikáció szaklap szerkesztőbizottságának tagja, a Jogesetek Magyarázata és a Iustum Aequum Salutare szerkesztője. E-mail: csink.lorant@jak.ppke.hu

Dr. Horváth Attila intézetvezető egyetemi docens. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, illetve az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett jogász és történelem tanári diplomát. Fő kutatási területe a szovjet típusú diktatúra állam- és jogtörténete és a magyar magánjog története. Emellett foglakozik a magyar történeti alkotmánnyal is. Fél tucat könyv, monográfia és tankönyv, illetve több mint száz tanulmány szerzője. Évente 20-30 előadást tart, emellett a médiában közreműködik szakértőként. 

Pesti Sándor, az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének igazgatója, habilitált egyetemi docens. Monográfiát írt az újkori magyar parlamentről, valamint számos tanulmányt a magyar parlamentarizmus és a magyar kormányzati rendszer témakörében. Kutatási területei közé tartozik még a kormányzati teljesítmények mérhetősége, az állam szerepe, kompetenciáinak határai a modern demokráciákban és egyéb közpolitikai kérdések. Ezen témákban rendszeresen tart előadásokat hazai és külföldi konferenciákon.

Petrétei József alkotmányjogász, egyetemi tanár 1958-ban született Pécsett. Jogi végzettségét 1983-ban a JPTE-n szerezte és jelenleg is az egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Alkotmányjogi Tanszékén dolgozik. „A törvényhozás elmélete és gyakorlata a parlamentáris demokráciában” címmel készített PhD értekezését 1998-ban védte meg a pécsi egyetemen. Ugyanitt habilitált 2008-ban „Az alkotmányos demokrácia alapintézményei” c. monográfiájával. Oktatómunkája során számos kötelező és szabadon választható kurzust hirdetett alkotmányelméleti, alkotmányjogi és jogalkotástani témakörökben. A magyar alkotmányjog oktatásához önálló tankönyvsorozatot készített. A törvényhozástan című tantárgyhoz Drinóczi Tímeával közösen írt „Jogalkotástan” tankönyvet. Kutatási területe az alkotmányelmélet és az államszervezet kérdései, a jogalkotás elmélete és gyakorlata, valamint az összehasonlító alkotmányjog. Tudományos eredményei közül kiemelkedik a parlamentáris demokrácia működési elveinek és szabályainak elemzése, a jogállamiság értékeinek és a hatalomgyakorlás problémáinak vizsgálata, az alkotmányosság komplex követelményrendszerének és összefüggéseinek értékelése. Emellett meghatározó eredményt ért el a jogalkotástan tudományos analízisében, a törvények keletkezési folyamatának feltárásában. Jelenleg elsősorban a köztársasági elnöki intézmény alkotmányelméleti-dogmatikai jellemzőinek és szabályozási sajátosságainak problémáit kutatja. Eddig több mint 160 publikációja – hét monográfia, illetve tankönyv, számos könyvfejezet, valamint közel 130 tanulmánya – jelent meg.

Pócza Kálmán az MTA Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának oktatója. PhD fokozatát az Andrássy Egyetemen 2011-ben Parlamentarismus und Politische Repräsentation. Carl Schmitt im Kontext című dolgozatával védte meg, amely monográfia formájában 2014-ben a Nomos Verlag-nál jelent meg. 2002-ben az Université de Fribourg, 2007-ben a müncheni Ludwig-Maximilians-Universität, 2012-ben pedig a University of Notre Dame vendégkutatója volt. 2012-től Századvég folyóirat szerkesztője. Főbb kutatási területe: politikai reprezentáció, alkotmányosság és alkotmánybíráskodás, demokráciaelmélet.

Sebők Miklós (PhD) közgazdász, politológus. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos munkatársa, a Hungarian Comparative Agendas Project (cap.tk.mta.hu) kutatásvezetője. Tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen, Az ELTE ÁJK-n illetve a University of Virginián végezte. Szakterülete az összehasonlító politika, ezen belül is különösen a törvényhozó és végrehajtó hatalom közpolitikai döntéshozása. A témához kapcsolódó kutatásait egy monográfiában (Hatalom szabályok nélkül - Kormány és törvényhozás viszonya pénzügyi válság idején, MTA TK - Új Mandátum Kiadó, 2014) és számos nemzetközi és hazai folyóiratban (Journal of Comparative Politics; Japanese Journal of Political Science; Intersections - East European Journal of Society and Politics; Politikatudományi Szemle) adta közre. Aktuális kutatási projektjei a törvényhozási szövegek kvantitatív elemzésével illetve a törvényhozás minőségével foglalkoznak. 

Dr. Szabó Zsolt 2010 óta a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa. Alkotmányjogot és jogalkotástant oktat, fő kutatási területe az összehasonlító parlamenti jog és jogalkotástan, különös tekintettel a törvényalkotásra és a parlamenti ellenőrzésre. E témakörökben számos hazai és külföldi publikációja jelent meg. Tagja a Deutsche Gesellschaft für Parlamentsfragen-nek, a Hansard Society-nek, és az International Association of Legislation-nek. Oktatói tevékenysége mellett az Országgyűlés Hivatalának munkatársa. Több külföldi egyetemen tartott előadást magyar- és összehasonlító alkotmányjogi témákban (Drezda, Graz, Regensburg, Halle), 2015-ben az Institut für Ostrecht (München-Regensburg) vendégkutatója volt. A 2016-ban induló Parlamenti Szemle szakfolyóirat alapítója és szerkesztője. 

Szentpéteri Nagy Richard jogász, politológus. Egyetemi tanulmányait Szófiában, Prágában, Pozsonyban, Varsóban, Bécsben és Budapesten (ELTE, CEU) végezte. Kutatói tapasztalatokat néhány éven át Londonban és a kanadai Edmontonban szerzett, de hosszabb-rövidebb ideig kutatott Európa több egyetemén is. Oktatói munkája mellett évekig a közigazgatásban (a Külügyminisztériumban, az Igazságügyi Minisztériumban és a változó nevű kultuszminisztériumban) dolgozott. Jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegédje, az Athenaeum Konzervatív Szemle alapító-főszerkesztője.

Tilk Péter (1976) jogi diplomáját 2000-ben szerezte a Pécsi Tudományegyetem (korábban Janus Pannonius Tudományegyetem) Állam- és Jogtudományi Karán cum laude minősítéssel.  PhD fokozatot 2008-ban szerzett summa cum laude minősítéssel, témája a magyar Alkotmánybíróság szervezete, működése, eljárása volt.  2001-től főállású oktató az Alkotmányjogi Tanszéken; 2008-tól egyetemi docens, 2012-től tanszékvezető. Több, mint 200 publikáció szerzője. Az MTA köztestületi tagja, a Kodifikátor Alapítvány kuratóriumának tagja, főszerkesztője a JURA; a Kodifikáció, valamint a Kodifikáció és közigazgatás c. folyóiratoknak. Főbb kutatási területei az alkotmánybíráskodás és a magyar Alkotmánybíróság; a helyi önkormányzatok feletti törvényességi és alkotmányossági kontroll; a központi és a helyi jogalkotás; valamint a jogállamiság problematikája.