A Parlamenti Kutatások Központja harmadik alkalommal rendezte meg a Parlamentarizmus Napját, amely az első szabadon választott Országgyűlés 1990. május 2-i alakuló üléséről emlékezik meg. Ebben az évben a rendezvény fókuszában Magyarország és szomszédos államai – Szlovákia, Románia és Szerbia – parlamenti hivatalainak működése és a parlamenti munka alkotmánybírósági kontrollja álltak.
A rendezvény tematikusan három nagyobb részre tagolódott: elsőként az ünnepélyes megnyitóké volt a főszerep. Ennek keretében Hende Csaba országgyűlési képviselő, a Törvényalkotási Bizottság elnöke, az Országgyűlés alelnöke köszöntötte a résztvevőket és méltatta a rendezvényt, felelevenítve a rendszerváltás utáni parlamentáris tradíciókat. Őt Frank Spengler, a rendezvény fő támogatójának, a Konrad Adenauer Alapítvány Magyarországi Irodájának vezetője követte a pulpitusnál, aki a német és a magyar alkotmányos berendezkedés hasonlóságaira hívta fel a figyelmet, továbbá kiemelte a német alkotmánybíróság szerepét az alkotmányosság és a jogállamiság eszméinek fejlesztésében és terjesztésében. Kukorelli István professzor, a PKK vezetője a köszöntőjében a Parlamentarizmus Napját a PKK egyéb eredményeinek fényében értelmezte, kiemelve elsősorban a Parlamenti Kötetek című könyvsorozatot és a Parlamenti Szemle című folyóiratot, egyúttal annak harmadik évfolyamának első számát is bemutatva. Az első panel levezető elnöke Smuk Péter professzor, a Széchenyi István Egyetem Alkotmányjogi és Politikatudományi Tanszékének vezetője volt.
A tudományos program két kerekasztal-beszélgetést ölelt fel: az alkotmánybírák és a parlamenti szakértők fórumát. Mindkettő különlegessége az összehasonlító szemlélet mellett a közös – magyar – nyelv volt: a környező országokból is magyar anyanyelvű bírák és tisztviselők tisztelték meg részvételükkel a Parlamentarizmus Napját. A beszélgetések moderátorai és a rendezvény szervezői Erdős Csaba, a Széchenyi István Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa és Szabó Zsolt, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa, a nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa voltak.
A program második részében a parlamentek és az alkotmánybíróságok viszonyrendszerét vitatta meg egy kerekasztal-beszélgetés keretében Korhecz Tamás, szerbiai alkotmánybíró, Mészáros Lajos, szlovákiai alkotmánybíró, Stumpf István, a magyar Alkotmánybíróság tagja és Varga Attila romániai alkotmánybíró. A beszélgetés a normakontroll – különös tekintettel az alktománymódosítások felülvizsgálatára és a házszabályok betartásának ellenőrzésére – és az absztrakt alkotmányértelmezés parlamenti autonómiára gyakorolt hatása köré koncentrálódott.
A rendezvény zárópanelje a parlamenti szakértők fóruma volt, amelyen Cabrera Alvaró (Magyarország), Demeter Attila (Románia), Sándor Eleonóra (Szlovákia) és Szűcs Zsuzsanna (Szerbia) vett részt. A kerekasztal-beszélgetés ezen államok parlamenti törvényalkotási eljárását, így a szabályozás elveit és gyakorlatát, a parlamenti nyilvánosságot, a jogalkotás hatékonyságát és szabályszerűségét érintette.
A rendezvényról készült fotógaléria ide kattintva érhető el.